Ma hívták fel a figyelmemet az alábbi blogra, köszönet a szerzőnek, hogy mindkét szakmát (etikus hekk és oktatás) magas színvonalon, átfogó elemzéssel támogatja!
http://bardoczi.reblog.hu/tanulasi-technikak-netacademia
Milyen az online oktatás?
Mit tudtak az ókori kínaiak jobban, mint mi?
Van ez a PPT-őrület, hogy ha felszólalsz valahol, vagy netán tanfolyamot tartaszt, akkor pépétéd legyen ám, különben baj van.
Ez pont fordítva van. Ha van pépétéd, baj van: nem tudod fejből a mondandódat, tehát téveszteni fogsz, emellett unalmas leszel, és végül senki nem fog tőled tanulni semmit. Kérdezzük meg Konfuciuszt, mit mont a tanulásról. Íme:
"Mondd el, és elfelejtem.
Mutasd meg, és megjegyzem.
Engedd, hogy csináljam, és megértem."
Ebben az ősi kínai bölcsességben minden bennevan, amit a mai neurobiológia az MRI-vel felvértezve megtudott a tanulásról. A tanulásnak két kulcsfontosságú feltétele van:
- Tevékeny gyakorlás, felfedezés
- A tudás befogadásához szükséges idő
A többi, amit a tanulásról hiszünk (pépété, interaktivitás, személyes jelenlét, e-learning, tesztek stb.) pedig nem kell. Vizsga sem kell. A vizsgafelkészülés a haszos, nem a vizsga maga. A vizsga egy erős gyakoroltató tényező, ami hasznos akkor is, ha pánikba esünk, és végül el sem megyünk a vizsgára. A vizsgaeredmény is hasznos, de nem leszünk tőle okosabbak, ez "csak" egy mérési eredmény. A tanulás - tanulás. A vizsga - vizsga.
A tevékeny gyakorlás és a halott pépéték bámulása között nem nehéz felfedezni az ellentondást. Mi több, ha egy tanár PPT-vel "támad", a hallgatóságban azonnal bebillen a "passzív bit", mert "ezt úgyis megkapom később". A passzív bit pedig egyenlő a nemtanulással.
Az idő pedig úgy jön be a képbe, hogy minden tanulás módosítja az agyunk belső szerkezetét, felépítését. Felnőttkorban is! Vége már annak a teóráinak, hogy 18 éves korunk után már csak pusztul az agyunk, mert az igazság az, hogy életünk végéig folyamatosan változik, átalakul, fejlődik az emberi agy. Ezt hívják neuroplaszticitásnak.
Ez az átalakulás azonban időigényes. Nemhogy pillanatok alatt nem megy végbe, de sok-sok év kell(het) hozzá! Nem véletlen, hogy átlagosan tízezer órányi gyakorlásba telik mindenkinek, mire nulláról profi lesz valamiben. Tízezer óra az az átlagos időmennyiség, amíg az agyban felépül egy új "tudásközpont". És ezt az időt nem lehet megspórolni. Nem lehet. Ha erőltetjük, akkor sem lehet. Ennyi az átfutása ennek a biológiai folyamatnak. Jobb, ha elfogadjuk, és így készülünk fel bármire is.
Az agy átalakulásának folyamatát felgyorsítani sem lehet. Az sem működik ugyanis, hogy valaki nagy elszántsággal mostantól minden ébren töltött órájában, 10.000 órán keresztül hegedül, és végez az egész procedúrával másfél év alatt. Az agyi átalakulás időigénye nem változik azáltal, hogy öngyilkos tréningnek vetjük magunkat alá. Pihenni is kell, aludni is kell stb. Így lesz a tízezer órából tíz év.
Tíz év (vagy több) az az idő, amíg egy embergyerekből hegedűművész vagy sakknagymester lesz.
Tíz év (vagy több) az az idő, amíg egy átlagos humanoidból orvos, mérnök vagy programozó lesz.
Tíz év az az idő, amíg egy fiatal startupperből befutott vállalkozó válik. (Vagy soha.)
Na de mi köze ennek az online oktatáshoz? Hát az, hogy ha tudjuk, mi KELL a tanuláshoz, azt is tudhatjuk, mi NEM KELL a tanuláshoz, és hirtelen leomlanak a tanulás előtt álló falak! Nem érsz rá? Felvesszük neked, és bepótlod! Nem tudsz ideutazni? Ne utazz ide!
Nem kell kötött helyszín és időpont a tanuláshoz. Nem kellenek különböző trükkös ezmegazok (pl. e-learning) a tanuláshoz. Csak gyakorlás és idő kell, ahogy azt Konfuciusz megtippelte.
Az élő, online oktatás a hallgatókkal történő együttdolgozás, együttgondokozás útján segíti előre a gyakorlati tudás elsajátítását, a tanulást. Bárhol és bármikor.
Készítettünk erről egy magyarázó weblapot is, íme: http://netacademia.hu/onlineoktatas
Egész fel vagyok dobva, hogy ez így összeállt bennem! Természetesen: tíz év után! (Vagy több! :)
sudo apt-get install -y mssql-server (Telepítettél már linuxon MSSQL szervert? :) )
Egy részletes cikk videóval.
Fejlesztői tippek - egy dekoratív hölgytől
Emberkísérlet a Facebookon!
Tiltott emberkísérletet hajtottunk végre a múlt héten a Facebookon, amivel megháromszoroztuk a szokásos rícsünket.
Van az a JavaScriptes blogbejegyzésünk, hogy "mi a hiba az alábbi kódban?" Emlékszünk még rá?
Az.
Na azt kitettük a Facebookra, de nem ám egy, hanem rögtön három példányban, azonos szöveggel, de különböző képekkel. Lássuk a három képet, utána jön a kérdés:
Kérdések
A három (szövegre teljesen tökegyforma, csakis a képben különböző) bejegyzés közül melyik győzött olvasottságban?
Arányaiban mennyivel?
Tipp?
COSMOS: Menedzselt, nyílt forráskódú operációs rendszer C# nyelven
Mi a projekt elképzelt jövőképe?
Természetesen a világuralom elérése, de addig is a következők:
- Egy megbízható operációs rendszer, ami sosem fagy le (természetesen, addig, amíg a hardver működik). Bármelyik program szálljon is el, az operációs rendszernek sosem szabad megállnia, és mindig válaszképenek kell lennie.
- Nagyon biztonságos (a biztonságot úgy értve, hogy mentes puffer túlcsordulástól, halom túlcsordulástól, exploitoktól, stb.)
- A meghajtóprogramokat és alkalmazásokat lehetséges legyen ellenőrizni/tesztelni. Még a Kernel-nek is ellenőrizhetőnek kell lennie egy későbbi stádiumban.
- Tulajdonképpen a ma LINUX-a.
Nem az a kérdés, hogy ki a Mikulás, hanem az, hogy ki a fenyőfa!
Oh Tannenbaum, oh Tannenbaum!
A Mikulás az alkoholista szomszéd a negyedikről, ez nem vitás. De ki a fenyőfa?
Aki hálózatokkal foglalkozik, az tudja erre a kérdésre a választ.
...
Andrew S. Tanenbaum az a nagyhatású szerző, akinek a sokezer oldalas tankönyvéből nemzedékek tanulták a hálózati technológiák alapelemeit. Még a mi oktatóink is tőle tanultak, és te is tőle tanulsz, ha eljössz a Hálózati alapismeretek ingyenes képzésünkre.
http://netacademia.hu/HA-halozati-alapismeretek
És hogy ez a rengeteg hasznos, gyakorlati tudnivalót tartalmazó képzés miért ingyenes? Az egyelőre maradjon titok.
Hogyan NE naplózzunk?
Néhány hasznos tanács fejlesztőknek fejlesztőtől :)
Avoid these Things When Logging from Your Application
Száz emberből 1 tud fejben RSA-kulcsot generálni.
Csütörtöktől már Te is!
Ugye ott tartottunk*, hogy az RSA-titkosítás: T kalap e mod N =C, és ehhez még számhármasokat is adtunk, hogy tudjatok RSA-zni odahaza, szabadidőben:
e=91, d=3611, N=10807
NA DE HONNAN SZÁRMAZNAK EZEK A SZÁMOK?
Talán jó pénzért vettük a számhármast az RSA Inc,-től? Vagy kibeleztünk egy RSA-tokent, és abból szedtük ki bitenként? Szétforrasztottunk egy alaplapot? Meg különben is! A kilencvenegy nem igazán tűnik 1024 bites hosszúságú kulcsnak, jó, ha tíz bites. Nagyon gagyi. Ilyet nem árulhatnak pénzért. Akkor találtuk az utcán?
Vagy netán van egy módszer arra, amivel ilyeneket elő lehet állítani? Esetleg van egy RSA-kulcsgeneráló algoritmus? És ha van, vajon az megérthető földi ember számára is, vagy csak marslakók érthetik meg?
Csütörtök délután 2-kor nemcsak ezekre a kérdésekre kapsz választ, hanem felvértezünk a marslakók intelligenciájával, és te magad is képessé válsz RSA-kulcsok generálására. Fejben!
Ingyenes jelentkezés itt: http://netacademia.hu/titkositas
*Felkészülésképpen ugyanezen az oldalon érdemes megnézni a korábbi Titkosítás-videókat is. Mert onnan kezdünk, ahol Halloweenkor abbahagytuk!
Ne késs, az egész témával negyed óra alatt végzünk.
A Biztonságtudatosság Béka feneke alatt...
Tud egyáltalán bárki bármiről bármit?
A naponta megjelenő kütyük kezelése az avatatlan szemnek már önmagában problémát okoz néha. Rövid, de összeszedett beállítgatás után azonban nagyonis megkönnyítik az életünket - ez nyilvánvaló. Olyannyira, hogy szó szerint a WC-re sem megyünk már nélkülük. A kütyük használata óhatatlanul azzal jár, hogy föltolunk némi adatmennyiséget a ...valahova. De mit fog fel az egyszerű halandó abból, hogy a telefonjára, laptopjára ömlesztett információmennyiség milyen sorsra jut, azt ki és hogyan fogja felhasználni?
Őszintén? Szerintünk semmit. Legtöbbször csak a rublikákat látjuk, ahová be kell pötyögni a felhasználónév-jelszó párost, de azt már nem gondoljuk végig, hogy az az adathalmaz hová megy, ki fogja kezelni és igen... hogy később mire fogja az a valaki ott a valahol felhasználni a mi adatainkat.
Bár a sajtó időről-időre felkap egy-egy hekkertámadást, amiről egy ideig rágjuk a csontot. Ennek többnyire csak annyi lesz az eredménye, hogy az emberek úgy kezdik érezni, félni kell az online jelenléttől. Pedig ez sajnos édeskevés. Különösen akkor, ha a félelemre úgy reagálunk (és szerintem a többség ilyen), hogy behúzott nyakkal odébbállunk, mondván, "ehh, én ezt nem bolygatom, magas ez nekem".
A minap a 22-es buszon utazva nyújtogattam a nyakam levegő után, mint mindenki más. Miközben a légkörben kétségbeesetten kerestem a zoxigént, megakadt a szemem két tizenéves srácon, akik tornazsákkal felszerelkezve pusmogtak az okostelefonjaikat bűvölve. Elcsíptem, ahogy egy appban navigáltak és automatikusan ikszelgették a felugró rendszerüzeneteket/reklámokat/mindegymiket. Szöget ütött a fejembe: vajon tudnak ők egyébként bármit is arról, hogy hogyan szerzik meg a csúnya bácsik a telefonjukon keresztül akár az összes adatukat? Vagy az apjuk, anyjuk tudja?
Koncepcionális zavart érzek az erőben. Az egyértelmű, hogy a közoktatás most épp képtelen felvenni a ritmust a technológia fejlődésével. A legtöbb iskolában az okostelefon ördögi ketyere, amit kikapcsolva táskában kell tartani. Ezt még valamennyire meg is lehet érteni, ha az ember nyitott a bigott oktatási dogmákra, de arra kevésbé találunk racionális magyarázatot, miért nincs a gyerekek/emberek informatikai KÉPESSÉGFEJLESZTÉSÉNEK hagyománya. Igen, már réges-régen hagyománynak kellene lennie, hiszen az online világ nem tegnap költözött be az otthonokba a kutyaháztól a kiságyig. Ha kicsit még jobban szűkítjük (vagy épp tágítjuk a kört), elérkezünk az IT biztonsághoz. Az adatvédelem, vírusvédelem, hálózatbiztonság alapjainak ismerete nélkül gyakorlatilag az utcára sem lehet már kilépni: nem mindegy, hogy melyik wifire csatlakozunk fel, vagy hogy a reptéri telefontöltőpontokon hova dugjuk be a készülékünket. Mégis, ezek a témák nem jelennek meg az oktatásban, vagy nem kellő súllyal. Hogy miért, annak számos oka van: az oktatási rendszer rugalmatlansága, a tanárok képzetlensége a területen, erőforrás és időhiány, rosszul átgondolt oktatási struktúra és az ismeretek helytelen priorizálása...
Mindebből a jó hír a következő: (sajnos) a mai Magyarországon a közoktatást megfigyelve döbbenetesen hasznos következtetésekre lehet jutni. Sőt, gyakorlatilag mi is a közoktatásból tanuljuk meg, hogy mit hogy ne. Nekünk, akik informatikusokat (vagy olyanokat, akik informatikusokká akarnak válni) képzünk, az első lecke az, hogy hallgassunk a trendekre, és reagáljunk minél gyorsabban az újabbnál újabb elvárásokra. Hát ezért teszünk meg mindent azért, hogy minél több szakemberhez eljuttathassuk a biztonságtudatosságot.
Mi úgy érezzük, hogy az IT biztonság egyre fontosabb lesz, ezért az lebeg a szemünk előtt, hogy olyan szakemberekre van szükség, akik hatékonyan és jól tudják átadni a legfontosabb ismereteket a témában akár mikrokörnyezetükben, akár szélesebb körben. Ismereteket, amikre a hétköznapi embereknek "önvédelmi" okokból, a cégek alkalmazottainak pedig a céges érdekek védelmezése szempontjából van szükségük. Ezek a szakemberek, akiket mi elképzelünk, nem sajnálják az energiát arra, hogy észhez térítsék a PC-jét nem lelockoló összes kollégát, miután azok visszatértek a WC-ből (ahová ugye magával vitték az okostelcsijüket).
Hogy ezeknek a koponyáknak segítsünk belerázódni az úttörő szerepbe, ezennel meghirdetjük (a South Park Szexuális zaklatás Pandájának analógiájára :) ) a Biztonságtudatosság Béka kampányt, melynek keretében felmérjük, mit tud a nép, az istenadta nép a biztonságról, és utat mutatunk azoknak az üstökösöknek, akiknek egyre nagyobb szerep jut majd a biztonságunk megőrzésében: a zinformatikusoknak.
A kampányról bővebben később.